Dr.Vekerdy Tamás: A gyerekek belebetegszenek a követelményrendszerbe!
Zajos sikert ért el Dr.Vekerdy előadása a Future Work fesztiválon, az Akvárium Klubban. A pszichológus "Az egyetem az óvodában kezdődik?" címmel tartotta meg beszédét, melynek magjaként elmondható, szerinte nem azokból lesz később topmenedzser, akit már 4-5 évesen idegen nyelvre, úszásra vagy teniszre tanították. De nem ám!
Az óvoda előtti 3 évben a gyerek véghezviszi egész élete valószínűleg legnagyobb teljesítményét: elsajátít egy teljes anyanyelvi struktúrát. Ráadásul olyan fordulatokat is tud használni, amit soha nem hallott, mivel magát a nyelv szellemét és struktúráját szívja magába.
Ahhoz, hogy ez megtörténjen, két dolgot kell mindenképp elkerülni: nem szabad sem tanítani, sem javítgatni a gyereket.
Mindkét esetben sokkal később és valószínűleg rosszabbul alakul ki a beszédkészség. Ezért nem szabad közbeavatkozni, hagyni kell, hogy kizárólag a spontán utánzásra hagyatkozzanak. Fontos, hogy még óvodás korban se kötelezzük őket semmire: hadd vegyenek részt önszántukból abban, ami felkelti az érdeklődésüket.
Vekerdy szerint nem magolva tanulja meg szüleitől egy gyermek a szavakat, a beszédképességét.
Például: "édesanyám azt mondja négylábú barnára: asztal, tehát akkor most alaposan bevésem én is, hogy ASZTAL, ASZTAL, ASZTAL."
Ha így tanulná az anyanyelvét, annak nagyjából olyan hatásfoka lenne, mint amikor felnőttként egy idegen nyelvet próbálunk elsajátítani heti 1-2 órában.
Az óvodában a két legfontosabb tevékenység a szabad játék és a mindennapos mese. Utóbbi azért fontos, mivel több kutatás kimutatta, hogy aki rendszeresen hallgat mesét, az iskolás korára másfél évvel is megelőzheti anyanyelvi fejlettség terén a többieket.
Komoly probléma, hogy a magyar gyerek soha nincs ott, ahol elvileg van. Az óvodában az iskolára készül, alsó tagozatban a felsőre, felsőben a gimnáziumra, azalatt pedig az egyetemre. "Ez a diktatúrák tipikus szerkezete: fent megmondják, hol mit várnak el" - fogalmazott Vekerdy.
Szerinte az óvoda biztosan nem arra való, hogy felkészítsen az iskolára. Egyetlen feladata, hogy biztosítsa az óvodás korú gyerekek megfelelő testi-lelki gondozását, az érzelmi biztonságot és a mindennapos szabad játéklehetőséget. Így élhetik ki leginkább a kreativitásukat.
Nem abból lesz később topmenedzser, akit már 4-5 évesen idegen nyelvre, teniszre, úszásra tanítottak. Sokkal inkább abból, akinek az ovis évei felhőtlen, teljes értékű játékkal teltek.
Freund Tamás, az elismert agykutató egyik kedvenc mondása, hogy öröm és élmény nélkül nincs hatékony tanulás. Vekerdy viszont úgy látja, a mi iskoláinkban ehelyett a szorongás és az unalom a jellemző.
"Nézzék csak meg bármelyik ma forgalomban lévő fizikakönyvet. Garantálom, hogy már az első fejezetet sem fogják érteni "- jelentette ki.
Meglepő a válasz arra a kérdésre, ki adta ki Magyarországon az első élménypedagógiai tankönyvet pedagógusok részére. Nem egyetem, főiskola, vagy tankönyvkiadó volt: a Szegedi Rendőrkapitányság. Ugyanis eljutott hozzájuk a hír, hogy ahol élménypedagógiát alkalmaznak, bizonyíthatóan csökken a fiatalkorú bűnözés aránya.
A pszichológus szerint a legtöbb iskolában nem veszik figyelembe, hogy a gyerekek még óvodásként érkeznek hozzájuk az első osztályba, és hatalmas a szórás azon a téren, ki mikor válik iskolaéretté. Erre elsőtől harmadikig bármikor sor kerülhet.
Emiatt azt sem lehet elvárni tőlük, hogy az első év végére mindannyian tudjanak írni-olvasni.
Van aki már eleve úgy kezdi, mivel az idősebb testvérei tanítónéniset játszottak vele, másnak viszont sokkal nehezebben megy: jó, ha harmadik osztályos korára stabil tudása lesz.
Ebből viszont egyáltalán nem következik, hogy az előbbi gyerek zseni, utóbbi pedig hülye. Sőt, inkább pont a fordítottja az igaz. Például Stephen Hawking és Pablo Picasso sem tudott időben megtanulni írni és olvasni. A gondolat, hogy "mindenki egyforma ugyanakkor", a halála minden tudásnak Vekerdy szerint. A gyerekek előbb-utóbb belebetegszenek a követelményrendszerbe.
koloknet.hu