Sport és asztma

Meg kell ismerkednünk a terhelés kiváltotta hörgőszűkület vagy más néven a terhelés kiváltotta asztma (EIB - exercise induced bronchoconstriction; EIA - exercise induced asthma) fogalmával.

Az EIB-n olyan asztmás légzési nehezítettséget értünk, amit maga a fizikai aktivitás idéz elő. Az asztmás gyermekek többségében előfordul, hogy a fizikai terhelés fulladást provokál, máskor az EIB lehet az asztma egyetlen tünete. Jellemzően a tinédzserkorú sportolók 10-15 százalékában jelentkezik az edzésterheléssel összefüggésben asztmás légzési nehezítettség (Feinstein), azonban ezeket a tüneteket a gyermekek sokszor elbagatellizálják, vagy igazán nem is élik meg betegségként, hiszen a légszomjukat betudják a mozgás okozta fizikai fáradtságnak, kimerülésnek (Rupp). De nézzük csak, hogy miről is van szó pontosan!

A tünetek szinte teljesen megegyeznek az asztmás roham során tapasztaltakkal, mint a köhögés, a légszomj, a szapora légzés, a kilégzési sípolás-búgás, de panaszolhatnak a gyermekek mellkasi fájdalmat, hányingert, gyomorfájdalmat is.

A tünetek jellemzően pár perccel a terhelés befejezése után jelentkeznek, 5-10 perc után válnak a legkifejezettebbé, ezért a köznyelv az EIB-t gyakran "öltözőbetegségnek" is nevezi (Storms). A panaszok többnyire 20-30 perc pihenés után spontán visszafejlődnek, de előfordulhat, hogy az állapot magától nem javul; ilyenkor orvosi segítségre van szükség (N. v. Armstrong). Bár jóval ritkábban, a tünetek késői kezdettel, akár órákkal az edzés befejezése után is megjelenhetnek.

sportorvos.hu